Oldalak

2011. szeptember 26., hétfő

Néhány szó a védjegyről (folytatás)

Védjegyek alapvető rendeltetése a megkülönböztetés és a jelzett termékek, szolgáltatások egyediesítése, valakikhez történő hozzárendelése, ezért a védjegy használatára épülő jogi szabályozás csak megfelelő állami garanciát ad azzal kapcsolatban, hogy az így kialakult asszociációkkal ne lehessen visszaélni, és a piac szereplőiben garantált bizalmat keltsen a megjelölt  ellátott márkás/védjegyes termékek minőségéről, megbízhatóságáról és egyéb egyedi tulajdonságairól.

Védjegy olyan jogi kategória, amely az adott megkülönböztető megjelölésre a jogosult számára a gazdasági tevékenység során meghatározott korlátok betartásával kizárólagos jogot biztosít, és ezt a kizárólagosságot az állam hatalmával élve garantálja. Ez a garancia nagyon fontos és jelentős, ugyanakkor mit sem ér akkor, ha a jogosult nem tesz meg mindent a márka /védjegy értékének fenntartása és megőrzése érdekében.

Néhány szó a védjegyekről

A védjegy szót sokan unalmas jogi kategóriának, felesleges adminisztrációs eszköznek tartják, jóllehet ez a sommás vélemény egyáltalán nem állja meg a helyét, és a védjegyek egyre nagyobb mértékben a szellemi vagyon egyik legfontosabb összetevőjévé válnak és gazdasági szerepük is folyamatosan növekszik. Ezek a körülmények indokolják, hogy a védjegyekkel kiemelten foglalkozzunk.


Az emberi társadalmak kialakulásával egyidejű, hogy az egyes személyeket nevük alapján azonosítsák és különböztessék meg, és a nevek kezdetben valamilyen tulajdonságból, a személyre jellemző egyéb körülményből, például lakhelyéből, valamilyen törzshöz, valláshoz, vagy más csoporthoz való tartozásából, illetve ezek kombinációjából alakultak ki. Idővel elkülönült a családnév a személy részére születésekor adott egy vagy több névtől.