Oldalak

2013. március 19., kedd

Kúriai döntés a MERCI védjegyek-ügyében: jogszerű, indokolt használat

A Kúria a MERCI védjegyek ügyével kapcsolatban hozott felülvizsgálati határozata szerint a védjegyek egyidejű jelenléte nem okozott piaci zavarokat, a használat jogszerű volt, alapos okkal történt, hírnevet nem sértett. Kimondta azt is: minden védjegy, így az úgynevezett jó hírű védjegy is szorosan kapcsolódik az áruhoz, szolgáltatáshoz, amelynek megjelölésére szolgál - értesült az [origo].

A teljes cikk 2012. április 12.; [origo]

2011. október 14., péntek

Pályázati felhívás - Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogának elnyerésére

A pályázat célja:
A HÍR védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeink és élelmiszereink ismertségének növelése, az ilyen termékeket gyártók piaci lehetőségeinek bővítése, valamint a Hagyományok-Ízek-Régiók (védjegy) gyűjtemény hasznosítása és bővítése.

Előzmények:
A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program a Nyugat-Európában - francia kezdeményezésre – a 90-es években futó Euroterroirs (Európa Vidékei) program hazai adaptációja, mely a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésével 1998-ban indult el. A program eredményeként létrejött Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek gyűjteménye (a továbbiakban: HÍR gyűjtemény) abból a célból, hogy e speciális termékek gazdasági hasznosítása lehetővé váljon.
A 2000. december 31-én lezárt HÍR gyűjteményben 300 jellegzetesen magyar, illetve különleges regionális élelmiszeripari termék (zöldségek, gyümölcsök, húsipari termékek; sütőipari termékek; italok, tejtermékek, édesipari, cukrászati, és malomipari termékek, fűszerek és száraztészták), továbbá növény- és állatfajta szakmai-történeti leírása található.

A HÍR gyűjtemény nyomtatott formában és elektronikusan is kiadásra került, tartalma az Agrármarketing Centrum (AMC) honlapjáról (www.amc.hu) letölthető.
A 2009. év folyamán kezdetét vette a HÍR gyűjtemény aktualizálását, valamint bővítését célzó hasznosítási program, amelynek működtetője a VM megbízásából az AMC. E program keretében folyamatosan pályázható a HÍR védjegy használati jogának elnyerése.  (Pályázatról bővebben!)

HÍR-es a rábaközi perec (védjegy)


"Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) Vidékfejlesztésért díjat kapott a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület. A standjukon kiállított rábaközi perecet HÍR-védjeggyel látták el.

Orbán Viktor miniszterelnök és Fazekas Sándor agrárminiszter a minap OMÉK-díjat adományozott a kapuvári székhelyű Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesületnek (RVE). Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás díját Hámori György, az egyesület elnöke vette át. A kapuvári székhelyű egyesület a fővárosi seregszemlén a rábaközi pereccel mutatkozott be. A termék a minap kapta meg az úgynevezett HÍR-védjegyet és az ezzel az elismeréssel rendelkező termékek csarnokában állították ki.

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy célja a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése, az ilyen termékeket gyártók piaci lehetőségeinek bővítése, valamint a Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény hasznosítása és bővítése.

A kezdeményezés a Nyugat-Európában – francia mintára – a ’90-es években zajlott Euroterroirs- (Európa vidékei) program hazai adaptációja, mely a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésével 1998-ban indult el."  Forrás!

Védjegy használat és értékesítése!

Magyar Termékdíj

"Minden eddiginél több elismeréssel díjazták 37 pályázó 39 termékét az idei Magyar Termék Nagydíj keretében, emellett nívódíjakat és különdíjakat is kaptak azok a hazai cégek, akik termékeikkel elő mozdították a minőségtudatos szemléletet a fogyasztók és kereskedő k körében.

A tizennegyedik alkalommal meghirdetett pályázat kifejezett célja a minőségi szemlélet, termékbiztonság és a fogyasztóvédelem általános szintjének emelése a termelők ösztönzésével. A védjeggyel ellátott termékek biztosítják a fogyasztót arról, hogy olyan Magyarországon gyártott és forgalmazott terméket vásárol vagy hazai szolgáltatást vesz igénybe, melynek folyamatosan ellenőrzött minőségét szakmai szervezetek garantálják. A szervezők abban is reménykednek, hogy egyes nagydíjas termékek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket, a védjegy a külföldi forgalmazók számára is bizalmi garanciát jelent."  (...) Bővebben!

Jogszerzés egy védjegyre!


Védjegyekkel kapcsolatos hasznos információk (folytatás)

A védjegyoltalom a védjegy lajstromozásával keletkezik. A védjegyek jogi oltalmát, a lajstromozás és a jogérvényesítés feltételeit a Védjegytörvény (1997. évi XI. törvény) határozza meg.

A földrajzi árujelzők valamely meghatározott földrajzi területen – tájegységben, helységben, országban – termelt, illetve előállított olyan termékek megjelölésére szolgálnak, amelyek különleges minősége, hírneve vagy egyéb lényeges jellemzője alapvetően a földrajzi származásnak tulajdonítható. A földrajzi árujelzők jogi kategóriái a földrajzi jelzések és az eredet-megjelölések. Ez utóbbiak esetében a termékek hírnevének kialakulásában az adott földrajzi környezeten kívül az arra jellemző természeti és emberi tényezők is fontos szerepet játszanak. A földrajzi árujelzők oltalma a hazánk gazdasága szempontjából különösen fontos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és borok vonatkozásában különösen lényeges. A földrajzi árujelzők jogi oltalmát a Védjegytörvény külön részben szabályozza.

Védjegyekkel kapcsolatos hasznos információk


A védjegy a legáltalánosabban használt árujelző. A védjegy alapvető funkciója az áruk és szolgáltatások azonosítása, a konkurens áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése. A védjegy szorosan kötődik ahhoz a vállalkozáshoz, amelynek tevékenysége – árui, szolgáltatásai – révén a védjegy a fogyasztók számára ismertté vált. A védjegy tehát az áru vagy szolgáltatás származására, eredetére vonatkozóan is fontos tájékoztatást nyújt, ily módon minőségjelző szerepe is van és segíti a fogyasztók tájékozódását. A védjegyek továbbá központi szerepet töltenek be a reklám és marketing területén, amely napjaink kiéleződő piacgazdasági viszonyai között egyre nagyobb hangsúlyt kap. Eredet- és minőségjelző, valamint reklámfunkciói révén a védjegy a vállalkozás elismertségének, goodwill-jének elsődleges hordozója. A bevezetett védjegy jelentős értéket képvisel, ezért ismertségének, hírnevének ápolása és jogvédelme komoly odafigyelést és szakértelmet érdemel.



Nő a kínai védjegykérelmek száma

"Kína az idén a hatodik helyre került a nemzetközi védjegy bejegyzések kérelmezésének számát tekintve - tájékoztatott a nemzetközi szellemi tulajdonjogvédő szervezet (WIPO) főtitkár-helyettese kedden a délnyugat-kínai Csengtu (Chengdu) városban.

A Szecsuan tartomány székhelyén megrendezett szakmai fórumon elhangzott: Kína immár a világ legambiciózusabb  védjegy kérelmezői közé tartozik; 2010-ben a WIPO-hoz érkezett 39.687 védjegy  kérelemből 1.928 származott a kelet-ázsiai országból. A számok kínai viszonylatban több mint 42 százalékos éves növekedést mutatnak, nemzetközi összehasonlításban pedig Dél-Korea után a második legintenzívebb ilyen irányú aktivitást jelzik. Az országon belüli védjegy regisztrációban szintén gyors emelkedést mértek: 2011-ben eddig 1,4 millió védjegy kérelmet nyújtottak be. (...)" Bővebben!